Táncolok míg élek, mert tánc nélkül nincs élet.

BALETT

A klasszikus balettnek évszázados hagyománya van. Ugyanakkor, korunk különböző táncműfajában a különböző pózok, mozdulatok és  motívumok, mind a balettból erednek. A XVI-XVII. századtól indult útjára és először a francia nyelven, egy összefoglaló néven határozták meg ezt a műfajt, a francia szó eredete, az olasz ballo=tánc szóból ered, melyet balettnek neveztek el. Ez egy színpadi tánc, amely az emberek szórakoztatására koreografált tánc lett. Általában drámai mesét, cselekményt jelenít meg. Később Angliában, Olaszországban és Oroszországban fejlesztették tovább.

Eleinte oly szegényes mozdulatsorok kifejlesztése után érték el a magasabb képzettséget ebben az irányzatban. Erős technikai tánccá fejlődött, ami a saját szókincs megteremtését is kívánta. Klasszikus zenére táncolják, zenekari illetve alkalmanként éneklő kísérettel. Rendkívül megterhelő fizikai mozgást igényel. Hiszen egyensúlyozó, szinte akrobatikus mozdulatsorok vannak benne. Egyik legismertebb formája a romantikus „fehér balett", ahol a női táncoson van a figyelem, aki hagyományos rövid tüll ruhában táncol.

 

JAZZBALETT 

A Jazz, mint tánc, a New Orleans-i fekete negyedben tűnt fel először, körülbelül a XIX. század elején. Eredetét a feketék Kongó táncaihoz lehet kötni. Az 1920-as években Harlem volt az igazi székhelye a fekete jazz táncnak, majd innen terjedt szét Amerikában és Európában. A Jazz tánc, együtt fejlődött a jazz zenével. Majd szép lassan kezdett beszivárogni a Broadway színházaiba és New York vált a központi székhelyévé. Ez a fajta táncstílus izolációs technikán alapul. Lényege, hogy a testkülönböző területei egymástól függetlenül dolgoznak. Ez a tánc egyfajta sztepp tánc, mozdulatsorai, szinte kimeríthetetlenek. Ma nem véletlenül jazz balettként említik, hiszen alapja a klasszikus balett technika.

 

 

 HIP-HOP

A hiphop egy nyugat afrikai és egy afro amerikai zenére vezethető vissza. Ez egy zenei műfaj, amely az Amerikában található Bronxból indult útjára. A műfaj nem csak a zenét, hanem egy életstílust is képvisel.

1929-ben, mély gazdasági válság érte a Bronxiakat. A munkahelyek megszűntek, ezáltal több lett a munkanélküli. A tehetősebb emberek elköltöztek, a szegényebbek pedig maradtak. Egyre több lett a drogfüggő, a fiatalok pedig bandákba tömörültek. Ezek a bandák veszélyt jelentetek a társadalom számára, hiszen minden szabadidejüket bűnözéssel töltötték.

A hiphopzene fő történelmi kora az úgynevezett "Old school" kor 1970-1985 között. Ezután következett az úgynevezett aranykora a hiphopzenének 1985-1995 között, ami magába foglalta a Keleti part és Nyugati part zenéit, és ezeket tovább vitte a modern korba. Itt inkább a Nyugati parti zene volt a dominánsabb, így kialakult az úgynevezett gengszterrap, G-funk. 1993 után megjelent az úgynevezett kemény hiphop (hardcore).
Szerencsére az emberek között akadtak olyanok, akik megelégelték a bandaháborúkat, és valami újat szerettek volna behozni a dolgok visszaszorítására. A hip hop tánc első úttörője a jamaicai születésű Kool Herc volt, akinek zenei pályafutása nagyban hozzásegítette a zene kialakulását.

A hiphop elsősorban egy szubkultúra, mivel van saját zenei stílusa, ami az MCing/emszízés = ütemre szövegelés, rappelés és a DJing/Scratch = lemez-karcolás, van saját tánckultúrája is, ami a break, rajz/festői stílusa a graffiti, valamint rengeteg sport, ami még hozzá köthető, pl. a kosárlabda és a streetball. A hiphop alkotások témája, hangulata, a műfaj bármelyik területén laza, határozott, agresszív, néhol bolondos.

 

 

BREAK

A breakből fejlődhetett ki a hip-hop és a funky, mint táncstílus, melyeket az európai közönség főként a TV csatornáin keresztül ismert meg. A video-kippek jól ismert koreográfiái és mozdulatai nagyrészt ehhez a két stílushoz köthetőek. A hip-hop és a funky közti különbség talán még nehezebben megfogható, mint a zenében. A funky, sokkal inkább "fekete" zene és tánc, míg a hip-hop ma már inkább a fehérek stílusa. A funky lágyabb, kicsit lassabb zenéjét tükrözi a tánc is: lágyabb, kerekebb, lazább mozdulatok alkotják, a hangsúly a lent van, kevés benne az akrobatikához közelítő elem. Ezzel szemben a hip-hop egy keményebb, szögletesebb változat, ahol a mozdulatok hangsúlya fent van, a táncosok ugrálnak, alkalomadtán a földön forgolódnak.

A megfelelő zenei háttér kialakulása DJ Kool Herc nevéhez fűződik, akit sokan a hip-hop egyik szülőatyjának tartanak. Ő használta először a dalokban szereplő kiállásokat (break) különálló zenei egységként, teljesen új hangzást és stílust teremtve.

A BreakdancehHárom fő alapelemből áll, a (1) táncból /Uprock/, a (2) Break-ből (Akrobatikus elemek/ és a (3) Popping-ból /Hullámok és Robot/. További stílusok is társultak hozzá, a Locking, Tutting, Boogaloo, Uprock és Liquid amelyek azonban nem azonosak a Breakdance-el, bár sokszor összeolvadtak vele. A legjobb táncosok saját stílust fejlesztettek ki, amely csak rájuk jellemző.
A Breakdance azonos továbbá a B-Boying, a Breakin és a Rockin kifejezésekkel.